A testséma annak a belső érzékelése és tudása, hogy hol vannak a saját testrészeink, hogyan mozognak, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ez segíti a mozgásbiztonságot, a koordinációt, a térbeli tájékozódást és később az olyan mindennapi tevékenységeket is, mint az öltözés, rajzolás vagy sportolás.
A bilaterális koordináció a test két oldalának összehangolt együttműködését jelenti. Ide tartozik például, amikor a gyermek egyszerre használja mindkét kezét, átgurul egyik oldalról a másikra, vagy összehangolt mozgásokat végez. Ez a terület fontos alapja a finommotorikának, az egyensúlynak és a későbbi tanulási folyamatoknak is.
A szenzoros integráció az a folyamat, amely során az idegrendszer feldolgozza és rendszerezi az érzékszervekből érkező ingereket. Ide tartoznak a tapintási, mozgásos, egyensúlyi, hallási vagy vizuális tapasztalatok is. Ha ezek az ingerek jól szerveződnek, a gyermek könnyebben tud figyelni, szabályozni magát és biztonságosan mozogni.
A testközép stabilitás a törzs izmainak megfelelő működését jelenti, amely biztos alapot ad minden mozgáshoz. Ha a törzs stabil, a gyermek könnyebben tud egyensúlyozni, mászni, járni, később pedig ülni, rajzolni vagy koncentrálni is.
Ezek azok a készségek, amelyek segítik a kapcsolódást másokhoz. Ide tartozik a szemkontaktus, az utánzás, az integetés, a közös figyelem, a gesztusok használata és az érzelmi reakciók megértése is. Ezek a korai kommunikáció alapjai.
A figyelem és utánzás a korai tanulás egyik legfontosabb eszköze. A kisgyermekek elsősorban megfigyelésből tanulnak: figyelik a mozdulatokat, mimikát, hangokat, majd megpróbálják visszaadni azokat. Ez támogatja a mozgásfejlődést, a kommunikációt és a társas kapcsolódást is.
A korai mozgásfejlődési mérföldkövek azok a fontos állomások, amelyeken a gyermek mozgásfejlődése keresztülhalad, például a forgás, gurulás, kúszás, mászás vagy felállás. Ezek nemcsak mozgásos szempontból fontosak, hanem az idegrendszer érésének és szerveződésének alapjai is.
Kétgyermekes anyukaként nagyon fontosnak tartom a gyermekek fejlődésének megfelelő támogatását. Saját gyerkőceimből kiindulva, a fejlesztés játékos köntösbe bújtatva a leghatékonyabb, főleg úgy, ha együtt csináljuk. A gyerekek mindent leutánoznak, amit látnak a környezetükben lévőktől. A szavakat, arckifejezéseket és mozdulatokat is. Ezért alkottam meg a TuDoo-t. Szeretnék a szülőtársaim kezébe olyan eszközöket adni, amikkel tényleg játék a tanulás és amik valóban hasznos értéket teremtenek.
Mert a legszebb ajándék, amit a gyermekünknek adhatunk, az a figyelem és a közösen átélt pillanatok öröme.
Ami számomra talán a legértékesebb ebben a könyvben, hogy nem teljesítményként tekint a fejlődésre, hanem esélyt ad kapcsolódni.
A szülőt nem „fejlesztő szerepbe” helyezi, hanem olyan biztonságos társsá teszi, aki együtt mozoghat, játszhat és kapcsolódhat gyermekéhez. Szakmai szemmel ezt különösen fontosnak tartom, mert a korai idegrendszeri fejlődés alapja nem a direkt tanítás, hanem az örömteli, ismétlődő szenzomotoros tapasztalatok és az érzelmi biztonság.
A könyv természetes módon támogatja a fejlődést, miközben sem mozgásosan, sem vizuálisan nem terheli túl a gyermeket. Talán pont ettől ilyen elragadó ez a könyv: úgy támogat, hogy közben a szülő-gyermek kapcsolatot is erősíti. Ezért őszintén nagyon jó szívvel ajánlom minden családnak… és igen, szakmai szemmel is abszolút átment a „na EZ tényleg jó” teszten.
Azon ritka könyvek egyike, amit nemcsak ajánlanék a családoknak, hanem tényleg szeretném, ha minden szőnyegen ott heverne…kicsit talán szamárfülesre is lapozva. 😀
Mozgásterapeutaként a munkám során újra és újra azt tapasztalom, mennyire elképesztő ereje van az utánzásnak a korai fejlődésben. A kisgyermekek ilyenkor nem magyarázatokból tanulnak, hanem abból, amit látnak, átélnek és közösen megtapasztalnak a szüleikkel.
Pont ezért szeretem ezt a könyvet: nagyon természetesen használja az utánzás erejét, miközben játékos mozgásos és kapcsolódási helyzeteket teremt.
Külön érték számomra, hogy a feladatok életkorilag reálisak, könnyen beépíthetők a hétköznapokba, és nem keltenek sem a gyermekben, sem a szülőben teljesítménykényszert. A közös lapozgatás közben a gyermek figyel, utánoz, mozog, kapcsolódik és közben rengeteg fontos idegrendszeri tapasztalatot szerez. Szakemberként mindig öröm olyan könyvvel találkozni, ami ennyire egyszerűen, mégis ennyire jól nyúl a korai fejlődés alapjaihoz. :)